A fesztivál helyszíne: Kapuvár, Bem utca
Megközelítés:
Győr-Moson-Sopron megye egyik kisvárosa, Győr és Sopron között félúton. Főutcája a 85. számú főút. Neve az egykori nyugati gyepűrendszer megerősített, védett átjárójára, kapujára utal. Sokáig Kapunak mondták, a Kapuvár szóhasználat csak az 17. századtól terjed, és igazán általánossá a 18. században vált.
A Kisalföld két kistája a Rábaköz és a Hanság találkozásánál fekszik. Északi, természetes határa a Hansági-főcsatorna, ami egyúttal a magyar-osztrák határ is. Keleten és délen kisebb települések külterületeivel határos, míg nyugaton ismét természetes határa van, a Répce folyó.
A város elérhetősége többféle közlekedési eszközzel is kiváló. Közúton a Sopront Győrrel összekötő 85-ös számú főútvonalon, vasúton a Győr-Sopron-Ebenfurt vasútvonalon, légi közlekedés szempontjából pedig a fertőszentmiklósi magán repülőtér, valamint az ausztriai schwechati nemzetközi repülőtér ad lehetőséget a város megközelítésére. Az M1-es autópálya Győrnél 40 km-es és Mosonmagyaróvárnál 50 km-es, az A3-as autópálya Siegendorfnál 60 km-es, az A4-es Parndorfnál 50 km-es távolságban érhető el.
Története:
Kapuvár területe az ősidők óta lakott hely. A csiszolt kőkorszakből jelentős leletanyag került elő. A korai vaskorban (hallstatti kultúra) épültek a szomszédságban lévő egykori földvárak (Földvár, Feketevár) és az illírek által használt védelmi vonal része volt Kapuvár is. A mai Kapuvár mellett két fontos római útvonal haladt el. Ebből a korból is gazdag leletanyag került elő. Gazdag az avarok jelenlétét bizonyító leletanyag is.
A honfoglalás idején itt volt a gyepűrendszer megerősített kapuja. Sur vezér nemzetsége telepedett le e tájon. 1068 környékén a Babót határában fekvő Kapuvárához besenyőket telepítettek a német szomszéd gyakori betörései miatt.
A város első okleveles említése 1162-ből maradt fenn, amikor III. István király nemeséget adományozott egy Farkas nevű soproni várjobbágynak, aki jelentette, hogy a hűtlenek Kapu várát el akarják foglalni. Kapu vára erősített hely, a királyi birtokok egyik gazdasági központja, a nyugatra vezető utak kapuja, a nyugati gyepűrendszer részeként fontos védelmi szerepet töltött be. Első ismert várhadnagya Hédervári Dezső volt.
1350-ben I. Lajos már adományozott a várhoz tartozó földekből a Kanizsay családnak. A várat és tartozékait 1387-ben Zsigmond király adta Kanizsay Jánosnak és fiainak. Ekkor kezdődött meg Kapuvár királyi birtokból családi nagybirtokká való válása. 1536-ban a Kanizsay család fiúágon kihalt és az akkor 14 éves Orsolyát Nádasdy Tamás vette feleségül, s ezzel Nádasdy birtok lett Kapuvár térsége. 1550-ben már volt itt iskolamester.
1558-ban a település mezővárossá vált. 1594-ben a törökök elfoglalták. A háborús dúlást azonban nem kerülhette el. A Wesselényi-féle összeesküvésben részt vett Nádasdy Ferencet kivégezték, birtokai 1681-ben az Esterházyaké lett.A fejlődés nyomait csak az 1630-as évektől találjuk. 1663-ban Nádasdy Ferenc engedélyezte, hogy a vártól másfél km-re lévő puszta helyen megtelepedjenek. Ezzel alakult meg Garta[2] 1681-ben Esterházy Pál nádor örökjogon szerezte meg magának, így Kapuvár az óriási Esterházy uradalom része lett.
A Rákóczi-szabadságharc idején a várért jelentős harcok dúltak, végül a kurucok felrobbantották. Az épületet Esterházyak kastéllyá építették át. A 19. század második fele gazdasági fellendülést hozott, amit a belvárosban álló jelentős középületek sora jelez. Báró Berg Gusztáv 1864-ben bérbe vette a kapuvári uradalmat és sikeres mintagazdasággá fejlesztette.
1871-ben a községi törvény miatt mezővárosból ugyan nagyközséggé lesz, de a fejlődés üteme felgyorsul. Még ebben az évben megalakul az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. 1872-ben létrejött a Sopronmegyei Elő Takarékpénztár. Az 1870-es években létesült a gazdasági vasút 500 mm-es nyomtávval, ami 1969-ben megszűnt. Az uradalom addig nehezen megközelíthető majorjait (Lászlómajor, Mekszikópuszta, Nyáros major, Tőzeggyár, Öntésmajor, Földvár) kötötte össze. 1875-ben készült el a gartai elemi iskola épülete. 1880-ban alakult meg a Rábaszabályozó Társulat. 1883-ban épült fel a mai formájában a Szent Anna templom és 1887-ben 30 ággyal megkezdte működését a kórház. 1884-ben megindult a tanoncképzés és a polgári iskolai oktatás is. 1894-ben gőzmalom épült, két évvel később pedig artézi kutat fúrattak.
A környék fejlesztésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Berg Gusztáv által alkalmazott korszerű agrotechnika miatt kialakult a munkanélküliség. Ezért sokan kivándoroltak Amerikába.
A trianoni békeszerződés következtében Sopron vármegye székhelye rövid időre Kapuvár lett, ez az állapot azonban a Soproni népszavazás következtében megszűnt.[forrás?] A két világháború közötti időszak további fejlődést hozott, kövezett utak, járdák épültek, bevezették a villany világítást, majd az Esterházy család 1924-ben húsárugyárat alapított, mely kedvezően hatott az állattenyésztés fejlődésére.
A város mai élete
A mai városkép az 1945 utáni fejlődés eredménye. 1949-ben megalakult az első termelőszövetkezet. Az 1950-es és �60-as években a megye jelentős élelmiszer-, könnyű- és gépipari központjává vált. Az ipar fejlesztése amezőgazdaság fejlesztésétől időben lemaradva kezdődött, az igazán meghatározó fejlesztések 1970 után kezdődtek. Lakótelepek, új iskolák, művelődési ház, színházterem, strandfürdő, múzeum létesült.
Kapuvár 1969-ben kapott városi rangot. Ezzel egyidőben megszűnt a Kapuvári járás, viszont - az országban első ízben - négy szomszédos községet Kapuvár városkörnyéki községévé nyilvánítottak.
Az 1990-es évek után tovább folytatódó fejlesztések eredménye az ipari park, valamint a városi strand és termálfürdő mellé tervezett Hanság Üdülőpark. A nagy múltú település műemlékei, múzeuma, termálfürdője a Fertő-Hanság Nemzeti Park bemutató háza, változatos városi rendezvényei sok, a térséget felkereső turistát vonzanak, akiket színvonalas vendéglátóhelyek várnak.
|
|